Elkészült a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia - Mondja el véleményét!

A honlapon részletes kérdőív és véleményezési lehetőség áll rendelkezésre, mindenkit kérünk, hogy éljen ezzel, töltse ki a kérdőívet és mondja el a véleményét.

https://budapestvasut2040.hu/

De mi is a BAVS? A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia a fővárost és agglomerációját érintő elővárosi kötöttpályás közlekedésnek, azaz a MÁV elővárosi vasútvonalainak, illetve a HÉV-vonalaknak a fejlesztéséről szóló, átfogó, hosszú távú célokat és az ezek eléréséhez szükséges fejlesztéseket meghatározó dokumentum.

Az emberek jó levegőn, szép környezetben, kertvárosias környéken kívánnak élni, elsősorban ez az oka a kiköltözés legutóbbi, a rendszerváltás utáni, ma is tartó hullámának. A demográfiai átrendeződés gyorsan és elég rendezetlenül ment, megy végbe. A belvárost körülölelő barnamezős gyűrűben hatalmas elhagyott ipari területek állnak rendelkezésre jó infrastrukturális adottságokkal, de ezek parlagon maradnak, és egyre távolabbi településeken nőnek ki korábban növényzettel borított területeken olyan lakóövezetek, amelyeket csak közutak kapcsolnak be a közlekedési hálózatba. Az infrastruktúra kiépülése egyáltalán nem tartott lépést azzal, hogy az agglomeráció népessége 1960 és 2017 között 60%-kal nőtt.

Ahol van kötöttpályás közösségi közlekedés, az is korszerűtlen, a menetrendek nem illeszkednek az ingázók napirendjéhez és szükségleteihez, az állomások és környezetük pedig nem szerves részei a települési környezetnek. A szolgáltatás másik végén is van baj: a vonatok Budapesten belül legfeljebb egy-két igazán használható helyen állnak meg, a végállomáson kívül sokszor hiányoznak a kapcsolatok a városi közlekedés fontos járataival.

A Budapest körüli településekre évente egy kisvárosnyi ember költözik. 1960-tól mostanáig a főváros belső területének népessége megfeleződött, ugyanakkor az egész várostérség lakossága, tehát ha Budapestet és környékét együtt számoljuk, növekedett. A tendencia folytatódik, a népességprognózis szerint 2040-ig Budapest lakossága 2,76%-kal gyarapodik, az egész várostérségé viszont 13,25%-kal. Mindez azt jelenti, hogy az ingázásból származó problémák – ha nem avatkozunk be – a jövőben tovább növekednek.

Közép-Magyarországon, tehát Budapesten és Pest megyében együtt 2010 óta 1 millióról 1,25 millióra nőtt a gépkocsiállomány. Az agglomerációban a növekedés a fővárosinak duplája, 36% volt. Ennyi autónak egyszerűen nem lehet elegendő bevezető utat építeni, de ha lehetne, akkor sem volna értelme, mert a város belső úthálózata se bírna többet, hogy a parkolási gondokról ne is beszéljünk. Az ingázók naponta átlag 37 percet töltenek dugóban, ez évente 300 milliárd forint társadalmi kárnak felel meg. Budapesten belül 10 emberből 6 veszi igénybe a közösségi közlekedést, az agglomerációból ingázók közül azonban csak három. Ma csúcsidőben Budapest útjain minden harmadik autó az agglomerációból érkezett, és minden második autóval megtett kilométert ezek az autók teszik meg.

Budapest ma fuldoklik az autóáradatban. A rengeteg gépkocsi jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz. Ezért kell fejleszteni az elővárosi vasutat a főváros térségében.