2015.10.13 21:46

Áder János a Pázmányon a klímaváltozásról: Van kiút!

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Szent II. János Pál dísztermében „A klímaváltozás hatása a fenntartható fejlődésre” címmel tartott előadást Áder János köztársasági elnök október 13-án. A klímaváltozás drámai következményeivel szembesítő előadás közös felelősségünkre figyelmeztetett.

 
A zsúfolásig megtelt díszteremben az előadást bevezetve Szuromi Szabolcs, a PPKE rektora az ember felelősségéről beszélt a teremtett világgal szemben: Isten megteremtette az embert, és az Édenbe helyezte, hogy őrizze és művelje. Az ember mindent a Teremtőtől kapott, ezért felelőssége van a rábízott környezeti érték megőrzésében, miközben azt az emberiség javára kell felhasználnia – fogalmazta meg, utalva arra, milyen nagy hangsúlyt kapott egyházunk életében a teremtett világ védelmének kérdése, kiemelve Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikáját, a Szentatya megnyilatkozásait, a Pápai Tudományos Akadémia Vatikánban rendezett teremtésvédelmi konferenciáját.
 

Az egészséges környezet megteremtése alapvető felelősségünk az egyenlő emberi méltósággal rendelkező emberiséggel szemben. Az a feladatunk, hogy a következő generációk, amíg ember él a földön, megtalálják az emberhez méltó környezetet, az emberi élet legmagasabb szintű lehetőségét – hangsúlyozta a PPKE rektora.

Áder János köztársasági elnök fényképekkel illusztrált, adatokkal alátámasztott közvetlen hangú előadása azt bizonyította, hogy a klímaváltozás témája egyszerre tudományos kérdés és környezetvédelmi ügy, ami gazdasági, politikai kihatással bír. A szemléletmódjában Ferenc pápához kapcsolódó előadás megvilágította, hogy a klímaváltozás érinti az emberi élet minden területét, világszinten számolni kell vele, és jövőnk meghatározó tényezője. VI. Pál pápa 1971-es megnyilatkozását idézve Áder János is az ember felelősségét hangsúlyozta: az emberiség vált önmaga legnagyobb ellenségévé.

Áder János előadását egy szeméthordalékká vált folyó képét bemutatva kezdte és fejezte be. Az első felvételen egy indonéziai folyó volt látható, mely 500 vállalat, 10 millió ember szennyezését hordozza, a záróképen pedig a PET-palackokkal szennyezett Tisza tűnt fel. „Szívesen élne valaki egy ilyen folyó partján?” – tette fel a kérdést a köztársasági elnök.

Előadása első részében azokat a jelenségeket, tendenciákat vizsgálta, melyek elindították és folyamatosan fokozzák a környezetszennyezést. A népességrobbanás, az üvegházhatású gázok kibocsátásának emelkedése, az esőerdők kiirtása, a földfelszín és a tengerek hőmérsékletének növekedése, a tengerek vízszintjének emelkedése, a természeti katasztrófák gyakoriságának drámai fokozódása és következményeinek súlyosbodása jelenségeit mutatta be adatokkal alátámasztva, képekkel illusztrálva. Kiindulópontja a magyarországi helyzet volt, a Kaliforniából, Oroszországból, Szicíliából, Ázsiából származó példák pedig a problémák világszintű megjelenését mutatták.

A 2015-ös magyarországi nyár – „a legek nyara” – időjárási jelenségei jól példázzák a problémát és a belőle fakadó következményeket: ezen a nyáron ötször volt hőségriadó, a 30 fok feletti csúcshőmérsékletű napok száma negyvenre emelkedett, kétszer volt olyan felhőszakadás, amikor a havi átlagos csapadékmennyiség másfélszerese, kétszerese zúdult le néhány óra alatt, míg a nyár derekán aszály sújtotta a mezőgazdaságot. Ezek következtében például 25%-kal csökkent a korábban nagy hozamot mutató kukoricatermés. „Láthatjuk, milyen súlyos gazdasági következménnyel jár a klímaváltozás” – mutatott rá az előadó. További példa volt New York, ahol a Sandy hurrikán miatt egy hétre víz alá került a város a 35. utcáig, benne az ENSZ-székházzal, a Wall Streettel. Bár ebben az esetben a tudósok korábban jelezték a problémát, és védmű építését szorgalmazták, nem történt védekezés, így a természeti katasztrófa okozta kár tízszerese volt annak, mint amibe a védmű megépítése került volna.

„Mi lesz, ha minden így megy tovább?” – a következményeket az IPCC (Éghajlat-változási Kormányközi Testület, mely az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) kezdeményezésére jött létre – a szerk.)  jelentése alapján mutatta be Áder János.

Rámutatott az élelmiszer-termelés feltételeinek ellehetetlenülésére, a vízszint emelkedése okozta termőföldveszteségre, a milliók élelmezését biztosító tengerek savasodására, a jégtakarók olvadására, ami ugyancsak milliók vízellátását befolyásolja. A köztársasági elnök további következményként említette a politikai és társadalmi konfliktusok kiéleződését, a tömeges népvándorlást. Az ENSZ becslései szerint ez utóbbi 250 millió és 1 milliárd fő közötti embertömeg útra kelését jelentheti.

A gazdasági következmények bemutatásában a The Economist egyik elemzésére támaszkodott Áder János, mely szerint az átlaghőmérséklet 2 fokkal történő emelkedése esetén az országok GDP-jük átlagosan 3 százalékát veszítik el, ha ez az emelkedés 6 fokos lesz , akkor csaknem a 10 százalékát.

Az előadó sokkoló képet vázolt fel. „Van mit tenni? – adódik a kérdés, vagy széttárt karokkal várjuk a világ végét? Mit mond a tudomány?” Áder János az energiagazdálkodásban bekövetkező átrendeződés lehetőségéről beszélt: rámutatott azon vállalatok piaci értékének csökkenésére, melyek kizárólagosan a fosszilis energiahordozókra építenek, szemben a megújuló energiaforrásokba invesztáló cégekkel, illetve példaként említette a szél- és napenergia hatékonyabb felhasználását és annak tárolását lehetővé tevő találmányokat és a hidrogéncellás autót.

Vannak tehát megoldások, érdemes ezekről tudni. Ugyanakkor meghatározó kérdés, fogalmazta meg Áder János, hogyan hasznosíthatók ezek a találmányok „nagyban”. Az irány tehát megvan, ennek megvalósítása a jövő kulcskérdése – mutatott rá a köztársasági elnök.

Az előadás után Szuromi Szabolcs rektor mondott zárszót, és hívta cselekvésre a hallgatóságot: „Átfogó előadást hallottunk, ami több volt, mint egy környezetvédelmi program bemutatása. Az apró momentumok felsorolása, az összefüggések egymás mellé illesztése befolyásolja mindenki életét ezen a földön, ami a mi otthonunk. Itt az idő, hogy küzdjünk olyan intézkedésekért, amik előmozdíthatják világunk megőrzését olyannak, amilyennek ma ismerjük.” Végül felszólította a diákokat, ha fontos számukra környezetünk jövője, keressék fel az Élő bolygónk portált, s adják le klímavoksukat: „Közösen küldjük el egyértelmű üzenetünket a világ vezetőinek: cselekedjenek az éghajlatváltozást okozó környezetszennyezés ellen.”

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

—————

Vissza


Elérhetőség

Öko Urbana Egyesület

Szervezeti nyilvántartási szám: 01-02-0013190
Adószám: 18267794-1-42
Statisztikai számjel: 18267794-9499-529-01